Eljött az idő, hogy végre csináljunk valami hasznosat is a Fülöp-szigeteken. Összepakoltunk egy hétre elegendő ruhát, mert indultunk Cebuba az úgynevezett „Feeding” projektre.
Itt találkoztunk három újabb önkéntessel. Az egyik Indonéziából, a másik Thaiföldről, a harmadig pedig Japánból jött. Ők is részt vettek velünk együtt ebben a programban.
Miről is szólt a Feeding projekt?
Tőlünk (Cebuban, ahol laktunk) kb. 1 órányira, a hegyekben van egy árvaház, ahol 27 kislány él, 8 és 16 év közöttiek. Különböző okokból kerültek ide. Valakinek nincsenek szülei, van akinek van anyukája vagy apukája, esetleg mindkettő, csak nehéz körülmények között élnek és nem tudják őket rendesen nevelni. Három alkalommal mentünk hozzájuk. Mikor megláttak minket nagyon megörültek és rögtön mindenkit elhívtak játszani. Persze nekünk nem ez volt az elsődleges feladatunk, de nem kellett kétszer mondaniuk :)
Az árvaházban szigorú menetrend van. Egészen kora reggeltől késő estig meg van tervezve, hogy mikor mit csinálhatnak a lányok. Így várható volt, hogy a vezetőnek nem fog tetszeni, hogy mi a gyerekekkel játszunk, ahelyett, hogy azt csinálnánk, amit kiosztottak ránk.
Hétköznapi beosztás
Szombati menetrend
Vasárnapi menetrend
A gyerkőcök minden reggel 5-kor kelnek és imádkoznak, ezután van idejük fürdeni, majd 6 órától reggeli. 7-től fél 5-ig iskola van. Miután hazaértek, egészen 6 óráig szabad foglalkozás van. Van, aki kimossa a ruháit, vannak, akik játszanak, olvasgatnak, segítenek a főzésben.. Hat órától a szokásos fél órás esti ima, majd utána megterítik az asztalt és jöhet a vacsi. Vacsora után pedig fél 10-ig tanulás van. Megírják a leckét, készülnek másnapra. Tv-t csak pénteken és szombaton nézhetnek, illetve ezeken a napokon nem kell tanulniuk sem, azt csinálhatnak, amit akarnak (többnyire).
Egy kis ruhamosás :)
Mi azért mentünk az árvaházba, hogy segítsünk az ott dolgozóknak, illetve a gyerekeknek. A feladatunk annyi volt, hogy délután főznünk kellett a kis árváknak vacsorát, majd részt kellett vennünk az esti imádkozáson, ami 30 perces volt. Ezután megterítettünk, majd megvacsoráztunk, elmosogattunk minden edényt, aztán tanultunk velük. Segítettünk a házi feladatban, ami leginkább arról szólt, hogy jól kifaggattuk egymást. Arról kérdezgettük őket, hogy ki mi szeretne lenni, mit szeretne tanulni, a továbbtanulás is szóba került. Ki hova szeretne eljutni, milyen országokba, milyen nyelveket tanulna. Volt köztük egy-két nagyon értelmes és okos kislány is. Természetesen azért egy icipici leckét is írtunk, de valahogy nem nagyon érdekelte őket ebben a három napban, nem is értem, hogy miért. :) Imádnak táncolni és énekelni is. Az első nap ezt be is mutatták, de erről majd töltök fel később videót is!
Ők mindig tűzön főznek, mivel a gáz drága..
Olyan zöldségeket pucoltunk, amiről fogalmunk sem volt, hogy mi az..
Én adagolom a finom rizsecskét :)
Kis ördögfiókák
Kicsit féltem ettől a programtól, mert nem igazán tudok mit kezdeni idegen gyerekekkel, főleg nem egyből 27-tel, de ők annyira nyitottak és barátságosak voltak…. Bevontak minket mindenféle játékba, de persze mi is tanítottunk nekik sok újat. Élveztem nagyon. Ennyi szeretetet nem kaptam még. Volt aki azt mondta, hogy legyek az ő nővére, volt aki azt, hogy én vagyok az új anyukája. Nagyon megszerettem őket és ők is minket. Megígértük nekik, hogy néha-néha visszamegyünk meglátogatni őket, ha van időnk.
Az utolsó este búcsúajándéknak karkötőket vettünk nekik, hogy emlékezzenek ránk.
Sosem fogom elfelejteni őket!
A nagy búcsúzkodás
Csoportos nagy ölelés :)
Kis kedvencem :) <3
